2014.01.30. 13:40: 

    Különleges lehetőségre nyílik módja mindenkinek, ugyanis egy látványos vulkáni jelenséget, a lávafolyásokat tanulmányozhatjuk, kiváló fotográfusoknak, az Etnawalk csapatának és az Ndeso adventure fotósának köszönhetően. Ezek az olvadt kőzetfolyamok nagyon sokfélék lehetnek, amelynek fő oka a magma viszkozitása vagyis "folyóssága". A viszkozitást számos fizikai és kémiai paraméter meghatározza ezek közül a legfontosabbak a magma kémiai összetétele, hőmérséklete és az illó tartalma. A kísérleti kőzettani eredmények alapján az egyik fontos szabály, hogy a felszínre törő magma Si tartalmának növekedésével egyre kevésbé képes folyni a kőzetolvadék. Hogyan is kell ezt elképzelni? A felszínre törő szilikát kőzetolvadékok fő "alapkövei" a parányi szilícium és oxigén ionok alkotta tetraéderek. A tetraéderek az oxigén ionokon keresztül összekapcsolódnak és így épül fel az a tetraéderes polimer háló, ami maga a kőzetolvadék. A magma/láva tehát azért viselkedik másként, mint a hétköznapokban megszokott folyadékok, mert jelentős mértékben polimerizált. Minél több a Si tartalma egy olvadéknak annál polimerizáltabb és viszkózusabb. További adalék, hogy a szilikát olvadékokban egyéb kationok is vannak (pl.: Mg2+, Ca2+),  amelyek általában akadályozzák a tetraéderek összekapcsolódást és ezért a mennyiségük növekedésével csökken a viszkozitás.

Az alábbi két példa azt szemlélteti, hogy a jelenleg zajló effuzív kitörések során milyen típusú lávafolyás jellemzi majd az eltérő kémiai összetételű és hőmérsékletű kőzetolvadékokat.

Lássuk a címben szereplő két híres tűzhányót. Mindkét vulkán esetében éppen effuzív kitörés zajlik, amely során teljesen eltérő lávafolyásokat figyelhetünk meg a lejtőiken. Hogy miért? A választ megkapjuk, ha belépve vulkanlógusok közé rögtön a kőzettan-geokémia szakértői felé fordulunk, akik egybehangzóan válaszolnak majd, hogy eltérő összetételű magma tör a felszínre. Míg az Etna esetében a hígabban folyós, Si-ben szegényebb bazaltos magma táplálja a patakokban csordogáló izzó lávafolyásokat, addig a Sinabungon jóval cammogosabb intermedier (andezit-dácit) Si-ben gazdagabb magma táplálja az inkább "csúszó" mintsem folyó, vastag, darabos (blokkos) lávafolyást, amit a vulkanológiában culée-nek. nevezünk. A culée nem más mint a tűzhányó meredek oldalán megfolyó viszkózus lávadóm (ahogy ezt nagyszerűen bemutatja a Sinabung példáján a Culture Volcan blog szerzője).