Úgy tűnik, alig várta a Sakurajima, Japán és a Föld egyik legaktívabb tűzhányója, hogy véget érjen a IAVCEI konferencia - a vulkanológusok legfontosabb találkozója - az alig 10 km-re lévő Kagoshimában. Miután minden lenyugodott körülötte és nem meredt rá több száz vulkanológus szeme nap mint nap, úgy döntött végre elengedheti magát és fújhat egy nagyot. A tűzhányó örömében az elmúlt évek legerőteljesebb robbanását mutatta be múlt vasárnap délután (2013. 08. 18.). A robbanás a 2009-óta hiperaktív Showa kráterben történt. A kitörési felhő 5 km magasra emelkedett, a "The Japan News" írása szerint 1955-óta ez volt a legmagasabb kitörési felhő, amely a Showa kráterhez kötődik. A robbanás ereje fél méter átmérőjű bombákat repített 1.3-1.8 km távolságba. A kitörés során a tűzhányó oldalán egy  piroklaszt sűrűség ár zúdult le, amely 1 km távolságba jutott.

A hamufelhőt a szél nyugati irányba sodorta, így nem sokkal a robbanás után Kagoshima fölé érkezett és a szép, napfényes égbolt hamarosan elsötétedett, ahogy a várost belepte a sűrűn hulló vulkáni hamu.

A hamuhullás elsősorban a vasúti közlekedésben okozott fennakadást. Az emberek a szájukat és orrukat eltakarva, esernyővel közlekedtek az utcán, hogy megvédjék magukat az apró szemű vulkáni hamutól. A vulkáni hamu nem csak azért veszélyes, mert 2 mm-nél kisebb szemcsékből áll, hanem azért is mert jórészt üvegessé dermedt kőzetolvadék alkotja. Tehát olyan mintha apróra zúzott üvegport lélegeznénk be. Az autóvezetők felkapcsolták a fényszóróikat a rossz látási viszonyok miatt, és néhányan azt nyilatkozták, hogy olyan érzés volt vezetni, mint amikor egy téli estén sűrűn hullik a hó - írta a The Japan times. Hétfőn elkezdték megtisztítani a várost, a munkálatok napokig eltartanak.

A Sakurajimán az elmúlt években ritkán tapasztaltak ekkora kitörést, de a történelmi idők során jóval erőteljesebb kitörések is történtek már. Az elmúlt évszázadból az 1914-es kitörést érdemes kiemelni, ami VEI 4-es erősségű volt és Japán egyik leghevesebb vulkánkitöréseként tartják számon a történelmi időkben

feljegyzettek közül. Akkor 10 km magasra emelkedett a hamufelhő a kitörés első fázisában és még 20 km-re a tűzhányótól is kb. 1 m vastagon fedte be a tájat a sűrűn hulló hamu. A kitörést jelentős láva effúzió is kísérte. A felszínre nyomult láva feltöltötte a korábbi vulkáni sziget és az Oosumi félsziget közötti 400 m széles csatornát, így a Sakurajima összekapcsolódott a szárazfölddel. A mostani robbanás tehát főként a kedvezőtlen széljárás miatt keltett nagy figyelmet és jól példázza, hogy egy vulkáni skálán mérve kisebb kitörés is milyen jelentős nehézségeket okozhat.